Korán reggel indultunk, hogy nyitásra kiérjünk Jersey Garden-be. Ez egy outlet áruház New Jersey-ben, a Port Authority Bus Terminal-tól induló 111-es számú távolsági busszal lehet megközelíteni. A busz a négysávos Lincoln alagúton át hagyja el Manhattan-t. Itt látni igazán mennyire óriási ez a város, mekkora őrületes forgalom áramlik be reggel az agglomerációból. És ezen kívül van még egy alagút (Holland tunnel) és a 14 sávos George Washington híd, amelyek összekötik New Jersey-t Manhattan-nel . Állítólag reggelente mindegyik útvonal be van állva. A Hudson folyó túlpartja egyébként rettenetesen lehangoló, egy nagy ipari zóna az egész. A busz viszont pontos volt, jöttünk-mentünk, kora délután értünk vissza a szállásunkra.
Délután elmentünk a Természettudományi múzeumba, ami a Central Park keleti oldalán van. Az esős idő miatt ma sokan gondolták úgy, hogy jó ötlet a múzeumozás, hatalmas tömeg volt. Az állandó kiállításra váltottunk jegyet, vannak időszakos tárlatok is, de ezekre úgysem lett volna időnk. Földtörténeti kiállítás, Észak-Amerika története az európai hódítás előtt, dinoszaurusz fosszíliák, nagyon igényesen, szépen kialakított múzeum.
Késő délután lementünk a Lower East Side-ra, hogy kipróbáljuk a híres Katz’s Delicatessen-t, ami New York egyik legikonikusabb étterme. Specialitásuk a Pastrami szendvics. Fura rendszerben üzemelnek. A bejáratnál mindenki kap egy fizető cédulát. Bent 5-6 pultnál lehet rendelni, ahogy mondjuk egy gyorsétteremben. A rendelést felvevő ember készíti el az ételt, ami többnyire valamilyen masszív szendvics-féle. A húsból kóstolót ad egy kistányéron. A szendvics és a többi kiegészítő, mint pl a sült krumpli és üdítő után (amiket már egy másik ablaknál kell kérni) egy pasas ráírja a cédulánkra a fizetendő összeget. Erre a cédulára nagyon kell vigyázni, mert az étkezés után kifelé menet ezzel tudunk fizetni. Ha nincs meg, büntetést kell fizetni. Pastrami és Reuben szendvicseket kértünk. Ezek elég hasonlóak egymáshoz. Két szelet, mustárral megkent kenyér között, legalább húsz deka vékonyra szeletelt főtt, füstölt marhahús van. Nem könnyű étel az biztos. A húst hetekig pácolják, majd több órán át főzik és gőzölik. Jár hozzá egy adag kovászos uborka is. A Reuben hasonló, de abban káposzta és sajt is van. Bevallom, nem bírtunk vele, annyira tömény, nehéz étel, hogy egy fél is sok lenne belőle. A hely egyébként nagyon izgalmas, a falak tele vannak fényképekkel, újságcikkekkel, nagyon büszkék a múltjukra, tavaly ünnepelték az étterem fennállásának 130. évfordulóját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
