Érdekes napunk volt. Egy össznemzeti vigadalomba csöppentünk, ugyanis ma rendezték a Melbourne kupát, ami az ország legrangosabb lóversenye és társadalmi eseménye is egyben.
Tegnap délután érkeztünk, a központi pályaudvarhoz közeli Big Hostel nevű helyen szálltunk meg. Mint minden hostel, ez is lepukkant egy kicsit, rengeteg fura ember van, és esténként bábeli zűrzavar a közös helységekben, a húszféle nyelven beszélő vendég miatt.
Kicsit alakítanunk kellett az eredeti programunkon, mert holnapra egész napos esőt mondanak, így ma rögtön a belvárostól hét kilométerre lévő Bondi Beach-en kezdtünk, aztán a Circular Quay állomástól áthajóztunk az öböl másik oldalán lévő Taronga állatkertbe. Miután körbejártuk kicsit még lődörögtünk a Hyde parkban, és véget is ért a nap. Szóval ma még nem sokat láttunk Sydney-ből.
A szállásunktól kb fél óra buszozás Bondi városrész, ahol a város legnagyobb és leghíresebb strandja, a Bondi Beach található. Érdekes volt átbuszozni Sydney-n. A belváros felhőkarcolói után, fura a pici és régi házak között haladni, nagyon vegyes a városkép. Az emberek szintén: öltönyös, munkába igyekvő menedzser és a szörfdeszkával (kedden délelőtt) buszra szálló hipszter. Ketten is felrángatták a deszkát a buszra, pesten ezért lerugdalna a vezető a járműről (nem is nagyon lehet szörfözni pesten).Tömegközlekedés! Nyolc metróvonal van, a szerelvények kétszintesek. Rengeteg a buszjárat, a busz a legfontosabb és talán egyetlen felszíni tömegközlekedési eszköz. A jegyrendszer elektronikus és előre fizető. Mindenkinek van egy kártyája, azt kell feltölteni az utazás megkezdése előtt. A buszra felszálláskor és leszálláskor is le kell húzni egy érzékelőn, akkor vonja le a pénzt. Úgy vettem észre sokan bliccelnek, de a vezetőt nem érdekli a dolog. Szóval a Bondi Beachen sokan voltak (főleg szörfösök) kedd délelőtt is, pedig az időjárás sem volt tökéletes. Elég hosszú, talán egy kilométeres partszakasz. A végén (vagy elején?) van egy kellemes sétaút, ami a közeli Bronte Beach-re vezet a part mentén.
Elmentünk a Taronga állatkertbe is. Klassz volt, de az itt bemutatott állatokat és növényeket már nagyrészt láttuk természetes környezetükben. Ugyanakkor kimaradt a Daintree-ben a sisakos kazuár, amit itt végre láthattunk. Lenyűgöző állat. Az állatkert bizonyos pontjairól remek kilátás nyílik Sydney központjára.
1861 óta rendezik a Melbourne kupát. Bár mi Sydney-ben vagyunk, itt is nagy eseménynek számít, tulajdonképpen az egész országban figyelemmel kísérik a futamokat, és közben persze isznak és szórakoznak. Már délelőtt jöttek-mentek a pompás kosztümökbe öltözött idősebb, fiatalabb hölgyek. Mindenki díszes kalapot, vagy egyéb fejdíszt viselt (egyik-másik szett a nevetségesség határát súrolta). A férfiak is kiöltöztek. A puccosabb bárokban kivetítőkön figyelték az eseményeket, az öbölben a vitorlás hajókon őrjöngtek a népek. Este a Hyde Park mellett sétálva az egész napos “ünnepléstől” ittas állapotban lévő hölgyet láttunk, jobbra balra dülöngélt, de legalább a kalap biztosan tartott a fején. Látszik, hogy az ausztrálok imádják ezt a hagyományt, az utolsó percéig kiélvezik.
Holnap folytatjuk a városnézést.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
