Wai-O-Tapu
Geotermikus csodavilág

Ma a Rotoruától 30 kilométerre, dél-keleti irányban lévő Wai-O-Tapu termálparkot kerestem fel. Hatalmas területen fekszik, tele mindenféle földmélyi csodával. Gejzírek, hőforrások, meleg vízes fortyogók találhatók itt. A legnagyobb geotermikus látványosság egész Új-Zélandon. Az ország teljes hosszábban egy törésvonalon fekszik, ezért szinte mindennaposak a kisebb földmozgások, és gyakran vannak komolyabb szerencsétlenségek is, például a 2011-es Christchurch-i földrengés.

tumblr_nimcfbkcwn1silx9po1_1280.jpg

A park legfontosabb látnivalója a Lady Knox nevű gejzír, amit ruhát mosó rabok fedeztek fel a huszadik század elején. A gejzírbe öntött mosószer hatására melegvíz tört fel a mélyből, húsz méteres magasságba. Ezt mutatványt minden nap megismétlik, most már nem a rabok, hanem a turisták szórakoztatására. Vagy száz ember figyeli a műsort a félköríves lelátókról, amit egy parkőr ismeretterjesztő beszéde vezet fel. A szer beöntése után néhány perccel valóban feltört a magasba a melegvíz, és nagyjából öt percen át folyamatosan lövellt a levegőbe. A természet eme különleges előadása óriási tetszést aratott a nézők körében, állva tapsoltak az emberek a produkció végén. És a gejzír még csak meg sem hajolt.

tumblr_nimbs6z1ai1silx9po1_1280.jpg

A parkban ismét összefutottam az északi régióban megismert ausztál-kínai útitársammal, Yulin-nal, akivel a gejzír műsort követően végigjártuk az összes ösvényt, megnéztünk minden látnivalót.

Innen Rotorua egy másik nevezetessége, a Redwood nevű kaliforniai fenyvessekkel teli erdő felé vettük az irányt.

tumblr_nimcpfxjqg1silx9po1_1280.jpg

A látogatóközponttól több sétaút indul, mi egy rövidebbet választottunk. Az erdőben félhomály uralkodott a hatalmas fák miatt csak kevés napfény jut le a talajszintig, de a beszűrűdő fény csodásan világítja meg az óriások között élő páfrányfák zöld lombjait. Igazán lenyűgöző látvány. Az egyik sétaút egy magaslatra vezet, ahonnan a közelben található két vulkáni tóra, a Blue és Green Lake-re nyílik kilátás.

Yulinnal aztán könnyes búcsút vettünk egymástól, ő már nem jön tovább innen, visszafordul Auckland felé, én pedig holnap dél felé indulok tovább, a Tongariro Nemzeti Park irányába.

A bejegyzés trackback címe:

https://barmerre.blog.hu/api/trackback/id/tr4914827152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Bármerre járunk

Keblünkre öleljük a világot!

Friss topikok

süti beállítások módosítása