Délelőtt jöttem mentem a városban, próbáltam minél több dolgot megnézni. Queenstown-ban óriási turistaforgalom van, mivel ez az ország extrémsport központja. Nehéz összeszámolni hányféle sportot lehet itt űzni télen-nyáron mindig van mit csinálni erre. Snowboard, síelés, siklóernyőzés, hegyibicajozás, légyhorgászat, itt tényleg minden van, ráadásul ezekre szakosodott szervezőirodákból sincs hiány.
A város a Wakatipu-tó partjára épült, körben a Remarkable-hegység csúcsai látszanak, amelyek még nyáron is hóval fedettek. Az egyébként mindössze tizenötezres várost főszezonban elárasztják a hátizsákos fiatalok. Természetesen itt is egy hostelt választottam szállásnak, de saját kis bungalót kaptam, csak a konyha és fürdő közös. A szállás egy iszonyú meredek utcában van, az egész város egy hegyoldalba épült, csak a tóparton lehet kényelmesen sétálni.
Délután útnak indultam, hogy új-zélandi kalandom utolsó állomását is elérjem. Az időjárás elég szeszélyes lett, elkezdtem aggódni a holnapi nap miatt, amikor is a Milford Sound-ba tervezek látogatni. Minél délebbre vagyunk, annál rosszabb sajnos az idő, ez a vidék pedig különösen csapadékos. Mai úticélom Te Anau, ami félúton van a Milford Sound felé. A Fjordland vidék földrajzi adottságai miatt csak hatalmas kerülővel lehet eljutni ide.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
