Ma érkeztem Whakatane településre, ahonnan holnap egy hajókirándulás keretében elugrok megnézni Új-Zéland egyetlen működő tengeri vulkánját, a White-szigeten.
Útközben megálltam sok helyen nézelődni, fantasztikus a táj mindenütt, óriási élmény vezetni ebben az országban. McLaren-vízesés kedvelt strandolóhelynek látszik, teljesen véletlenül, az útjelző táblákat követve jutottam el ide. Gyakran bízom magam a véletlenre, eddig egyszer sem bántam meg.
Délután megérkeztem a városba, ahol a főúton található számtalan motel között megkerestem azt, ahol szállást foglaltam. Whakatane nem túl nagy város, de van Burger King és McDonald's is, illetve különféle ázsiai gyorsbüfék. Azt hiszem a látogatók többsége a White-sziget miatt érkezik a környékre, a helyi gazdaság is rájuk van berendezkedve. Holnap reggel indulás a kikötőbe és jöhet a sziget-túra.
Még Whakatane előtt megálltam a tengerparton, a Plenty-öbölnél. Teljesen egyedül voltam, ameddig a szem ellát, egy lélek sem volt a parton. Megmártóztam az óceánban és nagy magányomban a világ dolgairól elmélkedtem. Egyszerűen fantasztikus, hogy itt lehetek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
