Darwin az Északi Terület fővárosa. Történelme során kétszer pusztult el majdnem teljesen. Előbb a japánok bombázták porig a háborúban, majd egy ciklon rombolta le a hetvenes években. A megtépázott városban ezért a házak többsége új, kevés a megmaradt, gyarmati időket idéző épület.
Hajnalban érkeztünk, taxival jutottunk el a belvárosban található szállásunkig. Mivel még nagyon korán volt, a szobát nem kaphattuk meg, ezért lepakoltunk, gyorsan átöltöztünk, majd elindultunk felfedezni a várost.
Kisétáltunk a tengerpartra a kezdetben még néptelen utcákon, a közeli parkokat is megnéztük, majd egy nagy kört írtunk le, amelynek során útba ejtettünk néhány nevezetességet, az Északi Terület parlamentjének épületét és a kormányzósági hivatalt is.
A part közelében álló hatalmas lakóházak panel épületekre hasonlítanak, de valahogy stílusosabbak. A város szellős, széles utakkal teli. Sok a közpark, főleg a tengerpart mentén. Lent az egyik megmaradt régi épület, a kormányzósági hivatal. Minden államnak külön kormányzója van, de ez leginkább amolyan tiszteletbeli cím, nem jár fontos jogkörökkel.
A George Brown botanikus kert csodás, tele trópusi növényekkel. A madarak fantasztikusak, a városban sétálva az embernek az az érzése, mintha dzsungelban járna. Négyféle madarat figyeltünk meg, amelyek majdnem mindenhol jelen vannak. Az álarcos bíbic, a kékarcú mézevő, a narancssárga lábú ásótyúk (ez szinte mindenhol látható, kapirgálja az aljnövényzetet) és a tüskésnyakú íbisz, ami Ausztrália más tájain is nagyon gyakori. Messziről kecses madárnak tűnik, de rettenetes ronda ha közelről megfigyeljük. Az itt élő madarak többségének pompás, színes tollazata van és a hangjuk is elképesztő.
Megnéztük a Crocosaurus Cove nevű állatkertet is. A város közepén lévő park a hatalmas krokodiljairól híres. A fő attrakció a "halál ketrece" nevű produkció. Egy nagy, átlátszó műanyag tartályban engedik le a fizető vendéget egy óriási krokodil mellé a vízbe. Kívülről nem tűnik nagyon veszélyesnek, gondolom a tartályból ez másképp nézhet ki. A park egyik lakója szerepelt az első Krokodil Dundee filmben is, és elmúlt már nyolcvan éves.
Az emberek nagyon barátságosnak látszanak. Kora reggel, mikor a város utcáit róttuk, több szembe jövő helybéli köszönt előre, teljesen ismeretlenül. Sok közösségi program van, például a Mindil Beach-i éjszakai piac. A város szélén lévő homokos partszakasz mellett október végéig, csütörtök és vasárnapi napokon kirakodóvásár van, helyi és nemzetközi gasztronómiai kínálattal és kézműves termékekkel. Rengeteg az ázsiai árus és büfés, de láttunk erdélyi kürtöskalács árust és egy srác karikás ostor bemutatót tartott. Szóval itt minden is van. A botanikus kertből jöttünk ide egyenesen, nem volt hosszú séta. Korán érkeztünk, még csak akkor kezdtek kipakolni az árusok, de nemsokára megélénkült a forgalom, és hamarosan zeneszó mellett élvezhettük a tengerparti naplementét.
Darwin csodálatos kisváros, egyedül a hőség és az extrém páratartalom zavaró kicsit. A tengerpart bár gyönyörű, de a medúzák és a krokodilok miatt nem tanácsos fürdeni a környező strandokon, erre táblák figyelmeztetnek a parton mindenfelé.
A Mindil Beach homokos partján elidőztünk kicsit, majd hazafelé vettük az irányt, hogy holnap felfrissülve vághassunk neki a Kakadu Nemzeti Park felfedezésének. Háromnapos túra lesz, melynek során a Litchfield Nemzeti parkot is útba ejtjük majd, aztán visszatérünk Darwinba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
