Helsinkibe érkeztünk Ferihegyről, éjfél körül indultunk tovább Szingapúrba. 11 és fél órát repültünk az egyik legmodernebb Airbus fedélzetén. Óriási gép, több mint 300 utast szállít, és szinte tele volt. Ferihegyen jelezték, hogy túlfoglalt a járat és gond lehet a helyekkel, de végül simán felszálltunk..
Szingapúrban vártuk az utolsó csatlakozást. Lehet bármilyen komfortos egy repülőgép, ennyi időt lehetetlen könnyen kibírni az állandó zajban és hidegben. Mire megérkeztünk borzasztó migrénes fejfájás kínzott mindkettőnket (pedig sok vizet ittunk).
A Changi repülőtér komplett kisváros. Mikor az átszállás előtt kiderült, hogy elhagytam a polár dzsekimet oda-vissza 2.5 kilométert futottam a tranzit hotel és a beszálló kapu között. És ez csak az egyik terminál a négyből. Persze a dzseki nem lett meg, de gépet legalább elértem.
A hét óra várakozást ebben a tranzit szállóban töltöttük, próbáltunk vízszintesben pihenni kicsit, talán három órát aludtunk. Kaptunk egy szerény vacsorát is, amit a szállodához tartozó szabadtéri medence mellett ettünk meg. Annyit sikerült megtudni szingapúrról, hogy nagyon meleg és párás.
Este 11-kor indult a Jetstar járata Darwinba. Reggel 5 óra körül érkeztünk meg.
És egy kis gyakorlati útmutató, még az indulási előtti órákból.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
